KETODEX 25 mg filmtabletta 20 db

1. A GYÓGYSZER NEVE

Ketodex 25 mg filmtabletta

2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL

25 mg dexketoprofén filmtablettánként, dexketoprofén-trometamol formájában.

A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.

3. GYÓGYSZERFORMA

Filmtabletta.

Fehér, kerek, mindkét oldalán domború filmtabletta, mindkét oldalán törővonallal ellátva. A tabletta egyenlő adagokra osztható.

4. KLINIKAI JELLEMZŐK

4.1 Terápiás javallatok

Enyhe és középsúlyos fájdalmak, mint például mozgásszervi fájdalmak, dysmenorrhoea, fogfájás tüneti kezelésére.

4.2 Adagolás és alkalmazás

Adagolás

Felnőtteknek:

A fájdalom termé?sze?tétől és sú?lyosságától füg?gő?en a javasolt dózis általában, 8 óránként 25 mg. Az összdózis ne haladja meg a napi 75 mg-ot.

A nemkívánatos hatások előfordulása minimálisra csökkenthető, ha a tünetek kezelésére a legkisebb hatásos dózist a lehető legrövidebb ideig alkalmazzák (lásd 4.4 pont).

A Ketodex tab?let?tát nem hosszú időtartamú ke?ze?lésre tervezték, ezért a ke?ze?lést a tü?netek idejére kell kor?lá?tozni.

Gyermekek és serdülők

A Ketodex tabletta hatását gyermekekben és serdülőkorúakban még nem vizs?gálták. A ké?szít?mény biztonságosságát és ha?té?kony?ságát még nem állapították meg, ezért a ké?szít?mény gyermekeknek és serdülőkorúaknak nem adható.

Időskorúak:

Idős korban a ke?ze?lést ajánlott alacsonyabb dó?zissal kezdeni (50 mg napi összdózis). A dó?zis a szokásos szintre csak akkor emelhető, ha megbizonyosodtunk, hogy a beteg a ke?ze?lést jól to?le?rálja.

Kóros májműködés:

Enyhe vagy középsúlyos májműködési zavarban szenvedő beteg esetében a ke?ze?lést csök?kentett dózissal (50 mg napi összdózis) kell kezdeni, és a beteget meg?fi?gyelés alatt kell tartani. A Ketodex tab?let?ta sú?lyos májelégtelenségben szenvedő betegeknél nem alkal?maz?ha?tó.

Kóros veseműködés:

Enyhe veseműködési zavarban szenvedő betegeknél a napi kezdő összdózist 50 mg-ra kell csökkenteni (kreatinin-clearance 60-89 ml/perc) (lásd 4.4 pont). A Ketodex tab?let?ta közepes vagy sú?lyos veseelégtelenségben nem alkal?mazható (kreatinin-clearance ?59 ml/perc) (lásd 4.3 pont).

Az alkalmazás módja

A tablettát megfelelő mennyiségű folyadékkal kell lenyelni (például egy pohár vízzel).

Ha a tabletta bevétele étkezéssel együtt tör?té?nik, akkor ez késlelteti a hatóanyag felszívódását (lásd Far?ma?ko?ki?ne?tikai tu?laj?don?ságok), ezért akut fájdalom esetében a gyógy?szer bevétele leg?alább 30 perccel az étkezés előtt történjen.

4.3 Ellenjavallatok

A Ketodex tabletta nem alkalmazható a kö?vet?ke?ző esetekben:

• A készítmény hatóanyagával, bármely más nem szteroid gyul?la?dás?csök?kentő szerrel vagy a készítmény 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.

• olyan betegeknek, akiknél ha?son?ló hatású anyagok (azaz pél?dá?ul acetilszalicilsav, vagy más nemszteroid gyul?la?dás?csök?kentő szerek) szedése után asztmás roham, bronchospasmus, akut rhinitis lépett fel, orrpolip fejlődött ki, urticaria vagy angioneurotikus oedema je?lentkezett.

• ketoprofén vagy fibrát kezelés kapcsán előforduló ismert fényallergia vagy fototoxikus reakciók esetén.

• korábbi nemszteroid gyulladáscsökkentő kezelés kapcsán a kórelőzményben gastrointestinális vérzés vagy perforáció előfordulása esetén

• olyan betegeknek, akiknél aktív peptikus gyomorfekély/ gastrointestinális haemorrhagia áll fenn, illetve akiknek az anamnézisében gastrointestinális vérzés, fekélykéződés vagy perforáció fordult elő..

• krónikus dyspepsiában szenvedő betegeknek.

• más aktív vérzésben vagy vérzési rendel?le?nes?ségben szenvedő betegeknek.

• Crohn be?teg?ségben vagy colitis ulcerosa-ban szenvedő betegeknek.

• súlyos szívelégtelenségben szenvedő betegeknek.

• közepes vagy súlyos vesekárosodásban szenvedő betegeknél (kreatinin-clearance ?59 ml/perc).

• súlyos májműködési zavarban szenvedő betegeknél (10-15-ös Child-Pugh érték).

• haemorrhagias diathesisben vagy más vér?al?va?dási zavarban szenvedő betegeknél.

• súlyos dehyratio esetén (amit hányás, hasmenés vagy elégtelen folyadék bevitel okozott)

• A terhesség harmadik trimeszterében és a szoptatás ideje alatt (lásd 4.6 pont).

4.4 Különleges figyelmeztetések és az al?kal?ma?zással kap?csolatos óvintézkedések

Óvatosság szük?sé?ges olyan betegek ke?ze?lésekor, akiknek anamnézisében allergiás re?ak?ci?ó szerepel.

Kerülendő a Ketodex egyidejű alkalmazása más nemszteroid gyulladáscsökkentő szerekkel, beleértve a szelektív ciklooxigenáz-2-gátló szereket is.

A nemkívánatos hatásokat minimálisra lehet csökkenteni a tüneteket még kontrollálni képes legkisebb hatékony dózisnak a szükséges legrövidebb ideig történő alkalmazásával (lásd a 4.2 pontot és alább a gastrointestinális és cardiovasculáris kockázatokat).

Gastrointestinális biztonságosság

Gastrointestinális vérzést, fekélyt vagy végzetessé váló perforációt is jelentettek minden nemszteroid gyulladáscsökkentő szerrel a kezelés bármely szakában, figyelmeztető tünetekkel vagy azok nélkül, illetve súlyos gastrointestinális anamnézissel vagy anélkül is.

Ha gastrointestinális vérzés vagy fekélyképződés fordulna elő Ketodex alkalmazása során, a kezelést azonnal le kell állítani.

A gastrointestinális vérzés, fekély vagy perforáció kockázata növekszik a nemszteroid gyulladáscsökkentő szerek adagjának emelésével, illetve olyan betegek esetében, akiknek korábban volt már gyomorfekélyük, különösen, ha vérzéssel vagy perforációval súlyosbított (lásd 4.3 pont), valamint időskorúaknál.

Időskorúak esetében nagyobb a NSAID-okkal összefüggő mellékhatások gyakorisága, különösen a gastrointestinális vérzésé vagy perforációé, melyek végzetesek is lehetnek (lásd 4.2 pont). Ezeknél a betegeknél a lehető legkisebb dózissal kell kezdeni a kezelést.

Hasonlóan az összes nemszteroid gyulladáscsökkentőhöz, ki kell szűrni minden olyan beteget akiknek nyelőcsőgyulladása, gastritise vagy gyomorfekélye volt, annak megállapítása céljából, hogy teljesen meggyógyultak-e mielőtt elkezdjük a dexketoprofén alkalmazását.

Az olyan betegeket, akiknek gyomor-béltraktust érintő tüneteik vannak, illetve akiknek az anamnézisében gastrointestinális betegség szerepel, az esetleges emésztési problémák jelentkezése céljából monitorozni kell, különös tekintettel a gastrointestinális vérzésre.

A nemszteroid gyulladáscsökkentő szereket óvatosan kell adni gastrointestinális betegség (fekélyes colitis vagy Crohn betegség) esetén, mivel a betegek állapota súlyosbodhat (lásd 4.8 pont).

Ezeknél a betegeknél protektív szerekkel történő kombinációs terápia (pl. mizoprosztol vagy protonpumpa inhibitorok) megfontolandó, valamint azoknál a betegeknél is, akik egyidejűleg alacsony dózisú acetilszalicilsavat, vagy más, a gastrointestinális kockázatot feltehetően növelő készítményeket kapnak (lásd lent és 4.5 pont).

Azoknak a betegeknek, akiknek korábban gastrointestinális tünetei voltak, különösen az időskorúaknak, minden szokatlan hasi tünetet (különösen a gastrointestinális vérzést) jelenteniük kell, főleg a kezelés kezdeti szakaszában.

Óvatosság javasolt azon betegek esetében, akik egyidejűleg olyan gyógyszereket kapnak, melyek növelhetik a fekély vagy a vérzés veszélyét, mint például a kortikoszteroidok, antikoagulánsok mint a warfarin, szelektív szerotonin-visszavétel gátlók vagy a thrombocyta-aggregáció gátló szerek, mint az acetilszalicilsav (lásd 4.5 pont).

Renális biztonságosság

Óvatosan kell eljárni károsodott veseműködésű betegek esetében. Ezeknél a betegeknél a nemszteroid gyulladáscsökkentő szerek használata a vesefunkció romlását, folyadék-visszatartást és ödéma képződést eredményezhet. Fokozott óvatosság szükséges vízhajtó kezelésben részesülő, illetve hypovolaemiára hajlamos betegeknél is, mert esetükben fokozott a nephrotoxicitás kockázata.

A kezelés során biztosítani kell a megfelelő folyadékbevitelt a kiszáradás és az esetlegesen ezzel járó fokozott vesekárosodás megelőzésére.

Mint az egyéb nem szteroid gyulladásgátlók, a dexketoprofén is megemelheti a plazma urea nitrogén és kreatinin szintet. Mint az egyéb prosztaglandin bioszintézis gátlók, a dexketoprofén alkalmazása is vezethet a vese szövetét is érintő mellékhatások kialakulásához, úgymint glomerulo- vagy interstitialis nephritishez, renális papillaris necrosishoz, nephrosis szindrómához vagy akut veseelégtelenséghez.

Idősebb betegeknél nagyobb valószínűséggel fordul elő károsodott veseműködés (lásd 4.2 pont).

Hepatikus biztonságosság

Óvatosan kell eljárni károsodott májműködésű betegek esetében.

Mint az egyéb nem szteroid gyulladásgátlók, a dexketoprofén is kismértékben és átmeneti jelleggel megemelhet egyes májfunkciós paramétereket, és szignifikánsan emeli az SGOT és SGPT vérszintjét.

Nagyobb fokú növekedés jelentkezésekor a kezelést meg kell szakítani.

Idősebb betegeknél nagyobb valószínűséggel fordul elő károsodott májműködés (lásd 4.2 pont).

Cardiovasculáris és cerebrovasculáris biztonságosság

Hypertonia és/vagy enyhe/közepesen súlyos pangásos szívelégtelenség előzetes fennállása esetén a beteget folyamatosan ellenőrizni kell, és tanácsokkal kell ellátni. Különösen óvatosan kell eljárni olyan betegek esetében, akiknek már volt cardialis eredetű betegségük, főleg azoknál, akiknek szívelégtelensége volt, mivel megnő a szívelégtelenség kiújulásának kockázata, ugyanis a NSAID-ok alkalmazásával kapcsolatosan folyadékretenciót és oedemát jelentettek.

Klinikai és epidemiológiai vizsgálatokból származó adatok szerint egyes NSAID-ok alkalmazása során kis mértékben fokozódhat az artériás thrombotikus események (pl. myocardiális infarctus, stroke) kialakulásának kockázata, különösen nagyobb adagok hosszabb ideig történő alkalmazása esetén. A dexketoprofén-trometamol tekintetében nem áll rendelkezésre elegendő adat ahhoz, hogy ezt a kockázatot ki lehessen zárni.

Következésképpen nem megfelelően beállított hypertonia, pangásos szívelégtelenség, diagnosztizált ischaemiás szívbetegség, perifériás artériás betegség és/vagy cerebrovasculáris betegség esetén a dexketoprofénnel történő kezelést csak gondos mérlegelés után szabad megkezdeni.

Hasonlóan megfontolandó olyan betegek kezelése, akiknél cardiovasculáris betegségekre hajlamosító tényezők (pl. hypertonia, hyperlipidaemia, diabetes mellitus, dohányzás) fennállnak.

Minden nem-szelektív nemszteroid gyulladáscsökkentő szer a prosztaglandin szintézis gátlásával gátolhatja a vérlemezkék aggregációját, és meghosszabbíthatja a vérzési időt.

Ezért azokat a betegeket, akik a hemosztázist befolyásoló kezelést, azaz például warfarint vagy más kumarin-, illetve heparin származékot, és dexketoprofén-trometamolt is kapnak, gondosan monitorozni kell (lásd 4.5 pont).

Idősebb betegek nagyobb valószínűséggel szenvednek cardiovasculáriszavarokban (lásd 4.2 pont).

Bőrreakciók

Súlyos bőrreakciókat, melyek közül néhány végzetes is lehet, köztük exfoliatív dermatitist, Stevens-Johnson szindrómát és toxikus epidermalis necrolysist nagyon ritkán jelentettek nemszteroid gyulladásgátlók alkalmazásával összefüggésben (lásd 4.8 pont). Ezen reakciók kockázata a terápia korai stádiumában a legnagyobb, a reakciók az esetek többségében a kezelés első hónapjában jelentkeztek. A Ketodex szedését bőrkiütés, nyálkahártya károsodás vagy más túlérzékenységi reakció első megjelenésekor abba kell hagyni.

Egyéb információk

Különös óvatosságra van szükség az alábbi esetekben:

- veleszületett porfirin-anyagcsere rendellenessége (pl. akut intermittáló porphyria) esetén,

- dehydratio esetén,

- közvetlenül nagy műtét után.

Ha az orvos úgy ítéli meg, hogy hosszú távú dexketoprofen terápia szükséges, a máj- és vesefunkciót, valamint a vérképet rendszeresen ellenőrizni kell.

Nagyon ritkán súlyos akut túlérzékenységi reakciókat (pl. anafilaxiás sokk) figyeltek meg. A kezelést meg kell szakítani súlyos túlérzékenységi reakciók első jeleinek felléptekor a Ketodex bevételét követően. A tünetektől függően orvosilag szükséges eljárásokat kell kezdeményezniük az egészségügyi szakembereknek.

Azoknál az asthmás betegeknél, akik egyidejűleg krónikus rhinitisben, krónikus sinusitisben, és / vagy nazális polyposisban is szenvednek, nagyobb a kockázata az acetilszalicilsav és / vagy NSAID-ok iránti allergiának, mint a lakosság a többi részénél. Ezen gyógyszer alkalmazása asztmás rohamokat vagy bronchospasmust válthat ki, különösen azoknál, akik allergiásak acetilszalicilsav vagy NSAID-ok iránt (lásd 4.3 pont).

Kivételesen varicella képezheti az alapját a súlyos bőr- és lágyrész fertőzéses szövődményeknek. Mindezidáig nem zárható ki az NSAID-ok szerepe ezen fertőzéses állapotok romlásában. Ezért ajánlott elkerülni a Ketodex használatát varicella fertőzés esetén.

A Ketodex-et csak megfelelő óvatosság mellett kaphatják a vérképzés rendellenességeiben, szisztémás lupus erythematosusban, vagy kevert kötőszöveti betegségekben szenvedő betegek.

Ugyanúgy, mint a többi nemszteroid gyulladáscsökkentő szer, a dexketoprofén is elfedheti a fertőző betegségek tüneteit.

Gyermekek

Gyermekek és serdülőkorúak esetében a biztonságos al?kal?ma?zást még nem állapították meg.

4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók

Az alábbi kölcsönhatások általában a nemszteroid gyulladáscsökkentő szerekre vonatkoznak:

Nem ajánlott kom?bi?nációk:

• Más nemszteroid gyul?la?dás?csök?kentő szerek, be?le?ért?ve a szalicilátok nagy dó?zisait (? 3 g/nap): több nemszteroid gyul?la?dás?csök?kentő szer együttes alkalmazása fokozhatja a gastrointestinális fekélyek és vérzés koc?ká?zatát, a szinergista hatás miatt.

• An?ti?ko?a?gu?lánsok: a nemszteroid gyulladásgátlók fokozhatják az antikoagulánsok, mint pl. a warfarin hatását (lásd 4.4 pont), mivel a dexketoprofén is erősen kö?tő?dik a plazmafehérjékhez, és gátolja a vér?le?mez?kék funkcióját, va?la?mint károsítja a gastroduodenalis nyál?ka?hár?tyát. Ha a kom?bi?nációt nem lehet elkerülni, akkor szoros kli?ni?kai meg?fi?gyelésre és a la?bo?ra?tó?ri?umi értékek ellenőrzésére van szük?ség.

• Heparinok: megnő a vérzés koc?ká?zata (a vér?le?mez?ke funkció gátlása és a gastro?duodenalis nyálka?hár?tya károsodása miatt). Ha a kom?bi?nációt nem lehet elkerülni, akkor szoros kli?ni?kai meg?fi?gyelésre és a la?bo?ra?tó?ri?umi értékek ellenőrzésére van szük?ség.

• Kortikoszteroidok: a gastrointestinális fekély vagy vérzés kockázata megnő. (lásd 4.4 pont)

• Lítium (számos nem szteroid gyul?la?dás?csök?kentő szernél leírták): a nemszteroid gyul?la?dás?csök?kentő szerek növelik a vérben a lítium szintjét, ami to?xi?kus szintet is elérhet (a lítium csök?kent ki?vá?lasztása a vesében). Ezért ezt a para?mé?tert a dexketoprofén ke?ze?lés megkezdésénél, a dózis beállításakor és a kezelés végén ellenőrizni kell.

• A magas, 15 mg/hét vagy nagyobb dó?zisban hasz?nált metotrexát: a metotrexát hematológiai toxici?tása megnő, mivel ál?ta?lá?ban a gyul?la?dás?csök?kentő szerek csök?kentik a veséből való kiürülését.

• Hidantoinok és szulfonamidok: a ha?tó?a?nyagok to?xi?kus hatásai megnőhetnek.

Az alábbi kom?bi?nációk adásakor óvatosság szük?sé?ges:

• Vizelethajtók, ACE gátlók, antibakteriális aminoglikozidok és angiotenzin II re?cep?tor an?ta?go?nis?tákkal együtt adva: A dexketoprofén csök?kentheti a húgyhajtók és vér?nyo?máscsökkentő gyógy?szerek hatását. Néhány csök?kent vesefunkciójú betegben (azaz dehidratálódott betegekben vagy csök?kent vesefunkciójú idősebb betegekben) a ciklooxigenázt gátló szerek együttes alkalmazása ACE-inhi?bí?torokkal, angiotenzin II re?cep?tor an?ta?go?nis?tákkal vagy antibakteriális aminoglikozidokkal a vesefunkció további csök?kenését ered?mé?nyezheti, amely folyamat általában reverzibilis. Abban az esetben, ha dexketoprofént és egy vizelethajtót egyszerre írnak fel, akkor biztosítani kell a beteg meg?fe?le?lő? hidráltsági állapotát, és a ke?ze?lés kezdetén ellenőrizni kell a vesefunkciót (lásd 4.4 pont: Különleges figyelmeztetések és az al?kal?ma?zással kapcsolatos óvintézkedések).

• Alacsony, 15 mg/hétnél kisebb dó?zisokban hasz?nált metotrexáttal együtt adva: a metotrexát haematológiai to?xi?ci?tása megnő, mivel a gyul?la?dás?csök?kentő szerek ál?ta?lá?ban csök?kentik a veséből való ki?ü?rülését. A kom?bi?náció első heteiben hetente kell ellenőrizni a vérképet. Fokozott ellenőrzést kell végezni enyhén kóros vesefunkciójú, vagy idősebb betegeknél.

• Pentoxifillinnel együtt adva: megnő a vérzés koc?ká?zata. Fokozott kli?ni?kai monitorozásra és a vérzési idő gyakoribb ellenőrzésére van szük?ség.

• Zidovudinnel együtt adva: megnő az eritropoetikus to?xi?ci?tás koc?ká?zata a retikulocytákra gyakorolt hatás miatt, a nem szteroid gyul?la?dás?csök?kentő szer beadásának megkezdése után egy héttel sú?lyos vérszegénység léphet fel. A nem szteroid gyul?la?dás?csök?kentő szerrel való ke?ze?lés megkezdése után egy-két héttel a teljes vérképet és a retikulocyta számot ellenőrizni kell.

• Szulfonilurea ké?szít?ményekkel együtt adva: a nem szteroid gyul?la?dás?csök?kentő szerek képesek fokozni a szulfonilurea ké?szít?mények hypoglykaemiás hatását, oly módon, hogy leszorítják azokat a plazmafehérjék kötőhelyeiről.

Kombinációk, melyek figyelmet igényelnek:

• Béta-blokkolók: nem szteroid gyul?la?dás?csök?kentő szerrel való ke?ze?lés a prosztaglandin bioszintézis gátlásával csök?kentheti vér?nyo?máscsökkentő hatásukat.

• Ciklosporin és takrolimusz: a vesekárosító hatást a nem szteroid gyul?la?dás?csök?kentő szerek a prosztaglandin által mediált hatásokon ke?resz?tül fokozhatják. Kom?bi?náció esetében a vesefunkciót ellenőrizni kell.

• Trombolitikumok: együttadás esetén megnő a vérzés koc?ká?zata.

• A thrombocyta-aggregáció gátló szerek és a szelektív szerotonin-visszavétel gátlók (SSRI-ok): fokozódik a gastrointestinális vérzés kockázata (lásd 4.4 pont).

• Probenecid: együttadás esetén a dexketoprofén plazmakon?cent?rá?ciója megnőhet; ez a kölcsönhatás a vese tubularis szek?ré?ci?ó és a glükuron-konjugáció helyén le?ját?szó?dó gátlási mecha?nizmus következménye, ami a dexketoprofén dó?zisának megvál?toztatását teszi szükségessé.

• Szívglikozidok: a nem szteroid gyul?la?dás?csök?kentő szerek nö?velhetik a plazma glikozid koncentrá?cióját.

• Mifepriszton: Mivel elméletileg megvan annak a koc?ká?zata, hogy a prosztaglandin szintetáz inhibí?torok megvál?toztatják a mifepriszton ha?té?kony?ságát, ezért a mifepriszton beadása után 8‑12 napig nem szabad nem szteroid gyul?la?dás?csök?kentő szert hasz?nálni.

• Kinolon anti?bio?ti?kumok: Az ál?lat?kí?sér?letek adatai azt mutatják, hogy nagy dó?zisú kinolonok nem szteroid gyul?la?dás?csök?kentő szerrel kom?bi?nálva fokozhatják a konvulziók kialakulásának kockázatát.

4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás

A terhesség harmadik trimeszterében és a szoptatás alatt a Ketodex tab?let?ta szedése ellenjavallt (lásd 4.3 pont).

Terhesség

A prosztaglandin bioszintézis gátlása károsan befolyásolhatja a terhességet és/vagy az embrionális/magzati fejlődést. Az epidemiológiai vizsgálatok adatai szerint a terhesség korai szakaszában alkalmazott prosztaglandin bioszintézis gátló növeli a vetélés, a cardiális fejlődési rendellenesség, illetve a gastroschisis kockázatát. A cardiovasculáris malformatio abszolút kockázata kevesebb, mint 1%-ról kb. 1,5%-ra növekedett. A kockázat növekedése vélhetően függ a dózistól és a terápia időtartamától. Állatkísérletekben a prosztaglandin bioszintézis gátló adása után emelkedett a pre-és poszt implantációs veszteség és az embrionális/foetalis letalitás. Ezenkívül állatkísérletek eredményei szerint az organogenetikus periódusban adott prosztaglandin bioszintézis gátló hatására megnövekedett a különböző fejlődési rendellenességek, többek között a cardiovasculáris malformatio előfordulása. Mindemellett, a dexketoprofén trometamollal végzett állatkísérletek nem igazoltak reproduktív toxicitást (lásd 5.3 pont).

A terhesség első és második trimeszterében a dexketoprofén trometamol adása kerülendő, kivéve, ha feltétlenül szükséges. Amennyiben a dexketoprofén trometamolt megtermékenyülni szándékozó nő szedi, vagy a terhesség első vagy második trimeszterében alkalmazzák, a lehető legalacsonyabb dózist kell választani, és a kezelést a legrövidebb ideig szabad folytatni.

A terhesség harmadik trimeszterében alkalmazott bármely prosztaglandin bioszintézis gátló a következő hatásokat fejtheti ki a magzatra:

- cardiopulmonalis toxicitás (a ductus arteriosus korai elzáródásához és pulmonalis hypertensiohoz vezethet),

- gátolhatja a magzati vesefunkciót, ami oligohydroamnionhoz vezethet.

A terhesség végén az anyára és az újszülöttre a következő hatásokat fejtheti ki:

- a vérzési idő esetleges meghosszabbodása, mely a thrombocyta-aggregáció gátlására vezethető vissza, és ami már nagyon kis dózisok esetén is előfordulhat,

- gátolhatja a méh összehúzódását és késleltetheti vagy elnyújthatja a szülést.

Szoptatás

Nem ismert, hogy a dexketoprofén kiválasztódik-e az anyatejbe.

Termékenység

Mint más nemszteroid gyulladáscsökkentő szer, a dexketoprofén-trometamol alkalmazása is károsíthatja a nők termékenységét, ezért nem ajánlott azon nők kezelésére, akik teherbe kívánnak esni. Azoknál a nőknél, akiknek nehézségeik vannak a teherbe eséssel, vagy akiknek a termékenységét vizsgálják, meg kell gondolni a dexketoprofén-trometamol kezelés leállítását.

4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre

A Ketodex tabletta enyhe vagy közepes befolyást gyakorol a gépjárművezetéshez és gépek kezeléséhez szük?sé?ges ké?pes?ségekre, mivel szédülést vagy álmosságot okozhatnak.

4.8 Nemkívánatos hatások, mel?lék?ha?tások

A klinikai vizs?gálatok során leírt, és a dexketoprofén-trometamollal – legalábbis valószínűsíthetően - kap?csolatba hozható mel?lék?ha?tásokat, va?la?mint a Ketodex tabletta forgalomba hozása után bejelentett mel?lék?ha?tásokat szervrendszerek szerint cso?portosítva és a gyakoriságot is feltüntetve, az alábbi táblázatban adjuk meg:

Emésztőrendszeri: a leggyakrabban észlelt nemkívánatos hatások gastrointestinális jellegűek. Előfordulhat peptikus fekély, perforáció vagy gastrointestinális vérzés, melyek akár végzetesek is lehetnek, elsősorban idős korban (lásd 4.4 pont).

Hányingert, hányást, hasmenést, felfúvódást, székrekedést, dyspepsiát, hasi fájdalmat, melaenát, vérhányást, fekélyes stomatitist, colitis és Crohn be?tegség súlyosbodását (lásd a 4.4 Különleges figyelmeztetések és az al?kal?ma?zással kap?csolatos óvintézkedések pont) is jelentettek a beadást követően. Ritkábban gastritist is megfigyeltek. Oedemát, hypertoniát és szívelégtelenséget is jelentettek nemszteroid gyulladásgátlókkal történő kezeléssel összefüggésben.

Mint más nem szteroid gyulladásgátlók használata esetén is, a kö?vet?ke?ző mel?lék?ha?tások is előfordulhatnak: aseptikus meningitis, amely leginkább szisz?té?más lupus erythematosusban vagy kevert kötőszöveti be?teg?ségben szenvedő betegekben fordul elő; hematológiai re?ak?ci?ók (purpura, aplastikus és haemolytikus anaemia, és ritkán agranulocytosis és csontvelő hypoplasia).

A Stevens-Johnson szindrómát és a toxikus epidermalis necrolysist is magába foglaló hólyagos bőrreakciók (nagyon ritka).

Klinikai és epidemiológiai vizsgálatokból származó adatok szerint egyes NSAID-ok alkalmazása során kis mértékben fokozódhat az artériás thrombotikus események (pl. myocardialis infarctus, stroke) kialakulásának kockázata, különösen nagyobb adagok hosszabb ideig történő alkalmazása esetén (lásd 4.4 pont).

Feltételezett mellékhatások bejelentése

A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.

Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.

4.9 Túladagolás

A túladagolás tünettana nem ismert. Hasonló gyógyszerkészítmények gastrointestinális (hányás, anorexia, hasi fájdalom) és neurológiai (álmosság, szédülés, dezorientáció, fejfájás) rendellenességeket okoztak.

Véletlenszerű, vagy tévedésből tör?té?nő túladagolás esetében azonnal el kell végezni a beteg kli?ni?kai álla?potának meg?fe?le?lő tüneti ke?ze?lést. Egy órán belül aktív szenet kell beadni, ha felnőtt vagy gyermek 5 mg/ttkg-nál nagyobb mennyi?séget nyelt le.

A dexketoprofén-trometamol dialízissel eltávolítható.

5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK

5.1 Farmakodinámiás tu?laj?don?ságok

Farmakoterápiás csoport: Propionsav származékok. ATC-kód: M01AE17

A dexketoprofén-trometamol az S-(+)-2-(3-benzoilfenil) propionsav trometamin sója, amely fájdalomcsillapító, gyul?la?dás?csök?kentő és lázcsillapító hatással ren?del?kezik, és a gyógy?szerek nem szteroid gyul?la?dás?csök?kentő cso?portjába tar?tozik (M01AE).

Hatásmechanizmus

A nemszteroid gyul?la?dás?csök?kentő szerek ha?tás?mecha?niz?musa a prosztaglandin bio?szin?té?zisének csökkentésén alapul, mely a ciklooxigenáz út gátlásának következménye. Pontosabban: gátolt az arachidonsav ciklikus endoperoxidokká, PGG2-vé és PGH2-vé való átalakulása, amelyekből a PGE1, PGE2, PGF2? és a PGD2, va?la?mint a prosztaciklin PGI2 és a tromboxá?nok (TxA2 és TxB2) keletkeznek. A prosztaglandin szin?té?zis gátlása egyéb gyul?la?dásos mediátorokat is gátolhat, mint példá?ul a kinineket, ami indirekt hatásként hoz?zá?já?rul a direkt hatáshoz.

Farmakodinámiás hatások

Mind kí?sér?leti állatokon, mind embereken ki?mu?tatták, hogy a dexketoprofén gátolja a COX-1-et és a COX-2-t.

Klinikai hatásosság és biztonságosság

Számos fájdalom-mo?dellen végzett kli?ni?kai vizs?gálatban igazolták a dexketoprofén trometamol hatékony fájdalomcsillapító ak?ti?vi?tását. Néhány vizs?gálatban