1. A GYÓGYSZER NEVE
Xyzal 5 mg filmtabletta
2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL
5,00 mg levocetirizin-dihidroklorid (megfelel 4,21 mg levocetirizinnek) filmtablettánként.
Ismert hatású segédanyagok: 63,50 mg laktóz-monohidrát filmtablettánként.
A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.
3. GYÓGYSZERFORMA
Filmtabletta.
Fehér vagy csaknem fehér, ovális, filmbevonatú tabletta, egyik oldalán „Y” jelöléssel.
4. KLINIKAI JELLEMZŐK
4.1 Terápiás javallatok
A Xyzal 5 mg filmtabletta az allergiás rhinitis (beleértve a perzisztáló allergiás rhinitist is) és az urticaria tüneti kezelésére javallt felnőtteknél, valamint 6 éves és afeletti gyermekeknél.
4.2 Adagolás és alkalmazás
Adagolás
Felnőttek és 12 éves kor feletti serdülők:
A javasolt adag naponta 5 mg (1 filmtabletta).
Időskorúak
Mérsékelt vagy súlyos vesekárosodásban szenvedő idős betegek kezelésekor ajánlatos módosítani az adagot (lásd a „Vesekárosodás” című bekezdést).
VesekárosodásAz adagolási gyakoriságot minden betegnél egyénileg kell megállapítani, a vesefunkció függvényében. Az alábbi táblázat segítséget nyújt a dózis megfelelő módosításához. A táblázat használatához szükség van a beteg kreatinin clearance-ének (CLcr) becsült értékére, ml/percben kifejezve. A CLcr (ml/perc) értéke a szérum kreatinin (mg/dl) meghatározását követően az alábbi képlettel becsülhető
| CLcr = | [140-életkor (évek)] × testtömeg (ttkg) | (× 0,85 nőkben) |
| 72 × szérum kreatinin (mg/dl) |
Az alkalmazott adag módosítása károsodott vesefunkciójú betegekben:
| Csoport | Kreatinin-clearance (ml/perc) | Dózis és gyakoriság |
| Normális vesefunkció | ≥ 80 | naponta 1 x 1 tabletta |
| Enyhe vesekárosodás | 50-79 | naponta 1 x 1 tabletta |
| Mérsékelten súlyos vesekárosodás | 30-49 | 2 naponként 1 tabletta |
| Súlyos vesekárosodás | < 30 | 3 naponként 1 tabletta |
| Végstádiumú vesebetegség – Dializált betegek | < 10 | Ellenjavallt |
Vesekárosodásban szenvedő gyermekek esetében a dózist egyénileg kell megállapítani, a beteg renalis clearance-ének és testsúlyának figyelembe vételével. Nincsenek vesekárosodásban szenvedő gyermekekre vonatkozó, specifikus adatok.
MájkárosodásCsak májkárosodásban szenvedő betegek esetén nem szükséges a dózis módosítása. Olyan betegek esetében, akik májkárosodásban és vesekárosodásban is szenvednek, ajánlatos az alkalmazott adag módosítása (lásd a „Vesekárosodás” című bekezdést).
Gyermekek és serdülők
6-12 év közötti gyermekek:
A javasolt adag naponta 5 mg (1 filmtabletta).
2-6 év közötti gyermekek biztonságos kezelése a filmtablettával nem lehetséges. Ilyen esetben a levocetirizin gyermekgyógyászati kezelésre alkalmas gyógyszerformájának alkalmazása ajánlott.
Az adagolás módja
A filmtablettát szájon át kell bevenni - étkezéssel egyidejűleg vagy étkezéstől függetlenül -, és folyadékkal együtt, egészben kell lenyelni. A napi adagot ajánlatos egyszerre bevenni.
A kezelés időtartama
Intermittáló allergiás rhinitis esetében (melynek tünetei hetente 4 napnál rövidebb ideig vagy évente 4 hétnél rövidebb időtartamig állnak fenn) a kezelést a betegségnek és a kórtörténetnek megfelelően kell végezni; a tünetek megszűnésekor a kezelést abba lehet hagyni, majd ismételt jelentkezésükkor újra lehet kezdeni. Perzisztáló allergiás rhinitis esetében (melynek tünetei hetente 4 napnál hosszabb ideig vagy évente 4 hétnél hosszabb időtartamig állnak fenn) folyamatos kezelés ajánlatos abban az időszakban, amikor a beteg ki van téve az allergéneknek.
Legalább 6 hónapos kezelési időtartamra vonatkozóan áll rendelkezésre klinikai tapasztalat a levocetirizin alkalmazásával kapcsolatban. Krónikus urticariában és krónikus allergiás rhinitisben a cetirizin (racém forma) alkalmazásával maximum egy éves klinikai tapasztalat áll rendelkezésre..
4.3 Ellenjavallatok
A készítmény hatóanyagával, cetirizinnel, hidroxizinnel vagy bármely piperazin-származékkal vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.
Súlyos vesekárosodás, 10 ml/percnél kisebb kreatinin-clearance esetében.
4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések
Az egyidejű alkoholfogyasztás esetében ajánlatos az óvatosság (lásd 4.5 pont).
Ajánlatos az óvatosság olyan betegek esetében, akiknél vizeletretencióra hajlamosító tényező áll fenn (pl. gerincvelő laesio vagy prostata hyperplasia), mivel a levocetirizin fokozhatja a vizeletretenció kockázatát.
Az antihisztaminok gátolják az allergiás bőrpróbákra adott választ, ezért az allergia vizsgálatok elvégzése 3 napos kimosási periódusra van szükség.
Ritkán előforduló, örökletes galaktóz-intoleranciában, laktóz-intoleranciában vagy glükóz-galaktóz malabszorpcióban a készítmény nem szedhető.
A levocetirizin kezelés abbahagyásakor viszketés fordulhat elő, abban az esetben is, ha ezek a tünetek a kezelés megkezdése előtt nem voltak tapasztalhatók. A tünetek spontán megszűnhetnek. Egyes esetekben a tünetek súlyosak lehetnek, és a kezelés ismételt megkezdése válhat szükségessé. A kezelés újrakezdésekor a tünetek megszűnhetnek.
Gyermekek és serdülők
A filmtabletta gyógyszerforma alkalmazása nem ajánlott 6 évesnél fiatalabb gyermekek esetében, mivel ez a gyógyszerforma nem teszi lehetővé megfelelő dózis pontos adagolását. Ilyen esetben a levocetirizin gyermekgyógyászati kezelésre alkalmas gyógyszerformájának alkalmazása ajánlott.
4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók
A levocetirizinnel nem végeztek interakciós vizsgálatokat (nem történtek vizsgálatok CYP3A4 enziminduktorokkal sem); a racém vegyülettel, a cetirizinnel végzett, számos ilyen vizsgálat során nem észleltek nemkívánatos kölcsönhatásokat (antipirinnel, azitromicinnel, cimetidinnel, diazepámmal, eritromicinnel, glipiziddel, ketokonazollal, illetve pszeudoefedrinnel). A cetirizin clearance kis mértékű (16%-os) csökkenését figyelték meg - napi 1 x 400 mg teofillin és több különböző dózisban alkalmazott cetirizin együttes adásával végzett – vizsgálat során; ugyanakkor a teofillin megfelelő paraméterei nem változtak az egyidejű cetirizin adás hatására.
Egy többszörös dózissal végzett vizsgálatban, melyben (naponta kétszer 600 mg) ritonavirt és (naponta 10 mg) cetirizint alkalmaztak, a cetirizin expozíció mértéke körülbelül 40%-kal emelkedett, ugyanakkor a ritonavir diszpozíció kismértékben változott (-11%) az egyidejű cetirizin adagolást követően.
A levocetirizin felszívódásának mértékét az étkezés nem csökkenti, a felszívódás sebességét azonban lassítja.
Arra érzékeny betegeknél a cetirizin, illetve a levocetirizin és alkohol vagy más, központi idegrendszeri depresszáns szer együttes adása tovább csökkentheti az éberséget és ronthatja a teljesítményt.
4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás
Terhesség
A levocetirizin terhes nőknél történt alkalmazásával kapcsolatban egyáltalán nem, vagy csak korlátozott mennyiségű (kevesebb, mint 300 terhesség kimenetelére vonatkozó) adat áll rendelkezésre. A levocetirizin racém formájával, a cetirizinnel kapcsolatban azonban nagy mennyiségű (több mint 1000 terhesség kimenetelére vonatkozó), terhes nőktől származó adat nem utal malformatiós vagy foetalis/neonatalis toxicitásra.
Az állatkísérletek nem utalnak a terhességre, az embrionális/foetalis fejlődésre, a szülésre, illetve a postnatalis fejlődésre gyakorolt direkt vagy indirekt káros hatásokra (lásd 5.3 pont).
Amennyiben szükséges, megfontolható a levocetirizin terhesség alatti alkalmazása.
Szoptatás
Kimutatták, hogy a levocetirizin racém formája, a cetirizin kiválasztódik az emberi anyatejbe. Emiatt valószínű a levocetirizin anyatejbe történő kiválasztódása. Anyatejjel táplált csecsemőknél a levocetirizinnel összefüggő mellékhatások figyelhetők meg. Emiatt a levocetirizin szoptató anyáknak történő felírásakor óvatosság ajánlott.
Termékenység
Nem állnak rendelkezésre klinikai adatok a levocetirizinnel kapcsolatban.
4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre
Összehasonlító klinikai vizsgálatok során nem észleltek arra utaló bizonyítékokat, hogy az ajánlott dózisban alkalmazott levocetirizin csökkentené a mentális éberséget, a reakciókészséget, illetve a gépjárművezetési képességet. Mindazonáltal, egyes betegekben a Xyzal kezelés alatt somnolentia, fáradtság és asthenia fordulhat elő. Emiatt azon betegeknek, akik gépjárművet szándékoznak vezetni, illetve potenciálisan veszélyes tevékenységet folytatnak vagy gépeket üzemeltetnek, figyelembe kell venniük a gyógyszerkészítményre adott egyéni válaszreakciójukat.
4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások
Klinikai vizsgálatok
Felnőttek és 12 éves kor feletti serdülők:
Mindkét nemhez tartozó, 12-71 éves betegeken végzett klinikai terápiás vizsgálatokban az 5 mg levocetirizinnel kezelt betegek 15,1%-ánál észleltek legalább egy mellékhatást, szemben a placebo csoportban megfigyelt 11,3%-kal. Ezen mellékhatások 91,6%-a enyhe vagy mérsékelt intenzitású volt.
A levocetirizinnel végzett terápiás vizsgálatokban a mellékhatások miatt a vizsgálatot abbahagyó betegek (a „drop-out”) aránya az 5 mg levocetirizinnel kezelteknél 1,0% (9/935 beteg), a placebo csoport esetében pedig 1,8% (14/771 beteg) volt.
A levocetirizinnel végzett klinikai vizsgálatokban összesen 935 – a gyógyszer ajánlott napi 5 mg-os dózisával kezelt - beteg vett részt. Ezen vizsgálatok összegyűjtött gyógyszerbiztonsági adatai az alábbi mellékhatások esetében mutattak legalább 1%-os előfordulási gyakoriságot (gyakori: ≥1/100 - <1/10) 5 mg levocetirizin, illetve placebo alkalmazása mellett:
| Mellékhatás (WHOART) | Placebo (n=771) | Levocetirizin 5 mg (n=935) |
| Fejfájás | 25 (3,2%) | 24 (2,6%) |
| Somnolentia | 11 (1,4%) | 49 (5,2%) |
| Szájszárazság | 12 (1,6%) | 24 (2,8%) |
| Fáradtság | 9 (1,2%) | 23 (2,5%) |
További nem gyakori (≥1/1000 - <1/100) mellékhatásokat - mint asthenia, illetve hasi fájdalom - is megfigyeltek.
A szedatív mellékhatások – somnolentia, fáradtság és asthenia – együttesen gyakrabban fordultak elő az 5 mg levocetirizinnel kezeltek esetén (8,1%), mint a placebo esetében (3,1%).
Gyermekek
Két placebo-kontrollos vizsgálatban 159, 6-11 hónapos és 1-6 éves gyermeket kezeltek két héten át, napi 1,25 mg-os, illetve naponta kétszer 1,25 mg-os dózisban alkalmazott levocetirizinnel. Az alábbi mellékhatások fordultak elő 1%-os vagy nagyobb gyakorisággal a levocetirin, illetve a placebo esetében.
| Szervrendszerenkénti csoportosítás és ajánlott elnevezés | Placebo (n=83) | Levocetirizin (n=159) |
| Emésztőrendszeri betegségek és tünetek |
| Hasmenés | 0 | 3(1,9%) |
| Hányás | 1(1,2%) | 1(0,6%) |
| Székrekedés | 0 | 2(1,3%) |
| Idegrendszeri betegségek és tünetek |
| Aluszékonyság | 2(2,4%) | 3(1,9%) |
| Pszichiátriai kórképek |
| Alvászavar | 0 | 2(1,3%) |
Kettős vak, placebo-kontrollos vizsgálatokban 243, 6-12 éves gyermeket kezeltek naponta 5 mg levocetirizinnel, különböző, 1 hétnél rövidebbtől 13 hétig terjedő időtartamig. Az alábbi mellékhatások fordultak elő 1%-os vagy nagyobb gyakorisággal a levocetirin, illetve a placebo esetében.
| Ajánlott elnevezés | Placebo (n=240) | Levocetirizin 5 mg (n=243) |
| Fejfájás | 5(2,1%) | 2(0,8%) |
| Aluszékonyság | 1(0,4%) | 7(2,9%) |
Posztmarketing tapasztalatok
A posztmarketing tapasztalatokból származó mellékhatások felsorolása szervrendszerenkénti csoportosításban és az előfordulási gyakoriság szerint történt. Az előfordulási gyakoriság meghatározása a következő: nagyon gyakori (≥1/10); gyakori (≥1/100 - <1/10); nem gyakori (≥1/1000 - <1/100); ritka (≥1/10 000 - <1/1000); nagyon ritka (<1/10 000), nem ismert (a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg).
Nem ismert: túlérzékenység, beleértve az anaphylaxiát
Nem ismert: fokozott étvágy
Nem ismert: agresszivitás, nyugtalanság, hallucináció, depresszió, álmatlanság, öngyilkossági gondolatok
Nem ismert: convulsio, paraesthesia, szédülés, ájulás, tremor, dysgeusia
Nem ismert: vertigo
Nem ismert: látászavarok, homályos látás
Nem ismert: palpitáció, tachycardia
Nem ismert: nehézlégzés
Nem ismert: émelygés, hányás, hasmenés
Nem ismert: hepatitis
Nem ismert: dysuria, vizeletretenció
Nem ismert: angioneurotikus ödéma, fix gyógyszerkiütés, pruritus, bőrkiütés, urticaria
Nem ismert: myalgia, arthralgia
Nem ismert: ödéma
Nem ismert: testsúlynövekedés, kóros májfunkciós vizsgálatok
Kiválasztott mellékhatások leírása
A levocetirizin kezelés megszakítását követően viszketést jelentettek.
Feltételezett mellékhatások bejelentése
A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.
Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.
4.9 Túladagolás
Tünetek
Jelentős mértékű túladagolás felnőtteknél álmosságot okozhat. Gyermekeknél kezdetben izgatottság és nyugtalanság jelentkezhet, amit azután álmosság követ.
A túladagolás kezelése
A levocetirizinnek nincs ismert specifikus antidotuma.
Amennyiben túladagolás történne, tüneti, illetve szupportív kezelés alkalmazása ajánlott. Rövid idővel a gyógyszer bevétele után gyomormosás végezhető. A levocetirizin hemodialízissel nem távolítható el hatékonyan a szervezetből.
5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK
5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok
Farmakoterápiás csoport: szisztémás antihisztaminok, piperazin-származékok; ATC kód: R06A E09
Hatásmechanizmus
A levocetirizin, a cetirizin enantiomérje, hatékony és szelektív perifériás H1-receptor antagonista.
A receptorkötési vizsgálatokban kimutatták a levocetirizin nagyfokú affinitását a humán H1-receptorok iránt (Ki = 3,2 nmol/l). A levocetirizin affinitása 2-szerese a cetirizin-ének (Ki = 6,3 nmol/l). A levocetirizin H1-receptorokról történő disszociációjának felezési ideje 115 ± 38 perc.
Egyszeri alkalmazás után 4 órával a levocetirizin receptor-telítettsége 90%-os, 24 óra múlva pedig 57%-os.
Egészséges önkénteseken végzett farmakodinámiás vizsgálatok azt mutatják, hogy a levocetirizint – a cetirizinéhez viszonyítva fele nagyságú dózisban – a cetirizin-éhez hasonló aktivitás jellemzi, mind a bőr-, mind pedig az orrtünetek tekintetében.
Farmakodinámiás hatások
A levocetirizin farmakodinámiás hatásait randomizált, kontrollált vizsgálatokban tanulmányozták.
Egy olyan vizsgálatban, amelyben 5 mg levocetirizin, 5 mg dezloratadin és placebo hatásait hasonlították össze a hisztamin által kiváltott, úgynevezett "ödéma és bőrpír" ("wheal and flare") bőrreakcióra, a levocetirizin kezelés szignifikánsan csökkentette az "ödéma és bőrpír" kialakulását, és ez a hatás kifejezettebb volt az első 12 órában, és 24 órán át tartott (p0,001), a placeboval és a dezloratadinnal összehasonlítva.
Az 5 mg levocetirizinnek a pollen által kiváltott tüneteket csökkentő hatásának fellépését 1 órával a szer beadását követően észlelték placebo-kontrollos, allergének tanulmányozására szolgáló kamrát alkalmazó vizsgálatokban.
Az in vitro (Boyden-kamrában és sejtréteg-technikákkal végzett) vizsgálatok azt mutatják, hogy a levocetirizin gátolja az eotaxin által indukált transendothelialis eosinophil migrációt mind a bőr-, mind pedig a tüdősejteken keresztül. Egy 14 felnőtt betegen végzett, farmakodinámiás, placebo-kontrollos, in vivo (bőrkamra technikával végzett) vizsgálatban kimutatták, hogy az 5 mg levocetirizin összehasonlítva a placebóval három fontos gátló hatást fejt ki a pollen-indukálta reakció első 6 órája folyamán: gátolja a VCAM-1 release-t, módosítja a vascularis permeabilitást és csökkenti az eozinofil sejtek beáramlását.
Klinikai hatásosság és biztonságosság
A levocetirizin hatékonyságát és biztonságosságát számos - szezonális allergiás rhinitisben, perenniális allergiás rhinitisben, illetve perzisztáló allergiás rhinitisben szenvedő betegeken végzett - kettős-vak, placebo-kontrollos klinikai vizsgálatban megállapították. Kimutatták, hogy a levocetirizin szignifikánsan javítja az allergiás rhinitis tüneteit, és egyes vizsgálatok szerint az orrdugulást is.
Egy 6 hónapos, 551 (közülük 276 levocetirizinnel kezelt), perzisztáló (azaz legalább 4 egymást követő héten, hetente 4 napon át fennálló tünetekkel jellemezhető) allergiás rhinitisben szenvedő és házipor-atkával és fűpollennel szemben szenzitizálódott felnőtt betegen végzett klinikai vizsgálatban kimutatták, hogy az 5 mg levocetirizin klinikai és statisztikai szempontból szignifikánsan hatásosabb volt a placebonál az allergiás rhinitis összesített tüneti pontértékének csökkentése tekintetében a vizsgálat teljes időtartama alatt, tachyfilaxia nélkül. A levocetirizin a vizsgálat teljes időtartama alatt szignifikánsan javította a betegek életminőségét.
Egy placebo-kontrollos, 166 krónikus idiopathiás urticariában szenvedő beteg bevonásával végzett klinikai vizsgálatban 85 beteget kezeltek placeboval, 81 beteget pedig naponta egyszer alkalmazott 5 mg levocetirizinnel, hat héten keresztül. A levocetirizin kezelés a placebohoz viszonyítva szignifikánsan csökkentette a pruritus súlyosságát az első héten és a teljes kezelési periódus folyamán. A levocetirizin a placebohoz képest a "Dermatológiai Életminőség Index" ("Dermatology Life Quality Index") skála segítségével mért, az egészséggel összefüggő életminőségben is jelentősebb javulást eredményezett.
Az urticariás állapotok modelljeként a krónikus idiopathiás urticariát vizsgálták. Mivel a hisztamin felszabadulás az urticariás betegségek egyik oki tényezője, a levocetirizin várhatóan hatásos az egyéb urticariás állapotok tüneteinek enyhítésében is, a krónikus idiopathiás urticaria mellett.
Az EKG vizsgálatok szerint a levocetirizin nem befolyásolja a QT intervallumot
GyermekekA levocetirizin tabletta gyermekgyógyászati biztonságosságát és hatásosságát két placebo-kontrollos klinikai vizsgálatban tanulmányozták, 6-12 éves, szezonális, illetve perenniális allergiás rhinitisben szenvedő betegek részvételével. A levocetirizin mindkét vizsgálatban szignifikánsan javította a tüneteket és az egészséggel kapcsolatos életminőséget.
6 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a klinikai biztonságosságot számos rövid-, illetve hosszú távú terápiás vizsgálatban állapították meg.
-
Egy klinikai vizsgálatban 29, 2-6 éves, allergiás rhinitisben szenvedő gyermeket kezeltek naponta kétszer 1,25 mg levocetirizinnel, 4 héten keresztül
-
egy klinikai vizsgálatban 114, 1-5 éves, allergiás rhinitisben vagy krónikus idiopathiás urticariában szenvedő gyermeket kezeltek naponta kétszer 1,25 mg levocetirizinnel, 2 héten keresztül
-
egy klinikai vizsgálatban 45, 6-11 hónapos, allergiás rhinitisben vagy krónikus idiopathiás urticariában szenvedő gyermeket kezeltek naponta egyszer 1,25 mg levocetirizinnel, 2 héten keresztül
-
egy hosszú távú (18 hónapos) klinikai vizsgálatban 255, a beválasztáskor 12-24 hónapos, atopiás gyermeket kezeltek levocetirizinnel.
A biztonságossági profil hasonló volt az 1-5 éves gyermekeken végzett, rövid távú vizsgálatokban tapasztaltakhoz.
5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok
A levocetirizin farmakokinetikai profilja lineáris, az egyének közötti variabilitása alacsony. A farmakokinetikai profil azonosnak bizonyult az enantiomer önmagában, illetve racém cetirizin formájában történő adásakor. A felszívódási és kiválasztási folyamat során nem lép fel chiralis inverzió.
Felszívódás
A levocetirizin orális adagolást követően gyorsan és jelentős mértékben felszívódik. Felnőttek esetében a plazma csúcskoncentráció 0,9 órával a beadás után mérhető. A „steady-state” állapot két nap alatt alakul ki. Egyetlen 5 mg-os orális dózis, illetve naponta 5 mg ismételt adását követően a plazma csúcskoncentráció értéke 270 ng/ml, illetve 308 ng/ml volt. A felszívódás mértéke az alkalmazott dózistól független, és az étkezés sem befolyásolja, a csúcskoncentrációt azonban csökkenti és késlelteti.
Eloszlás
Sem a levocetirizin szöveti eloszlására, sem pedig a vér-agy gáton történő átjutására vonatkozóan nem állnak rendelkezésre humán adatok. Patkányokban és kutyákban a legmagasabb szöveti értékeket a májban és a vesékben mérték, a legalacsonyabbat pedig a központi idegrendszer területén.
Plazmafehérjékhez való kötődése 90%-os. A levocetirizin megoszlási térfogata restriktív jellegű, értéke 0,4 l/ttkg.
Biotranszformáció
A levocetirizin metabolizációjának mértéke emberben kisebb, mint a dózis 14 %-a, emiatt a genetikai polimorfizmusból vagy az enzim-inhibitorok egyidejű szedéséből eredő különbségek elhanyagolhatóaknak tekinthetők. A metabolizmus típusai közül az aromatikus oxidációt, az N- és O-dealkilációt és a taurin konjugációt kell megemlíteni. A dealkilációban elsősorban a CYP3A4 izoenzim, az aromatikus oxidációban pedig több és/vagy nem azonosított CYP izoenzim vesz részt. A levocetirizin az 5 mg-os orális dózist követően kialakuló csúcskoncentrációknál jóval magasabb koncentrációkban sem befolyásolja az 1A2, 2C9, 2C19, 2D6, 2E1 és 3A4 CYP izoenzimek aktivitását.
Csekély mértékű metabolizmusa és a metabolikus gátló hatás hiánya miatt a levocetirizinnek más szerekkel - illetve más szereknek levocetirizinnel- fellépő kölcsönhatása valószínűtlen.
Kiválasztás
A levocetirizin felezési ideje a plazmában felnőttekben 7,9 ± 1,9 óra. Kisgyermekek esetében a felezési idő rövidebb. A teljes test clearance átlagértéke felnőttek esetében 0,63 ml/perc/ttkg. A kiválasztás legnagyobb mértékben a vizelettel történik, ami átlagosan a dózis 85,4%-ának felel meg. A széklettel csak a beadott dózis 12,9%-a ürül. A levocetirizin tehát mind glomerularis filtrációval, mind aktív tubularis szekrécióval választódik ki a vesében.
Különleges betegcsoportok
Vesekárosodás
A levocetirizin teljes test clearance-e korrelál a kreatinin clearance-ével. Ezért közepes vagy súlyos vesekárosodásban szenvedő betegek esetében ajánlatos a levocetirizin adagolási gyakoriságának módosítása a kreatinin clearance alapján. Anuriás, vesebetegség végstádiumában lévő betegekben a levocetirizin teljes test clearance-e kb. 80%-kal csökken az egészséges egyénekben mért értékhez képest. A szokásos 4 órás hemodialízis időtartama alatt a levocetirizin <10%-a távolítható el a szervezetből.
Gyermekek
Egy 14, 6-11 éves, 20-40 kg testtömegű gyermekeken végzett farmakokinetikai vizsgálatból származó adatok azt mutatják, hogy a Cmax és az AUC értékek 2-szer nagyobbak az egészséges felnőtt vizsgálati alanyoknál mérteknél, egy vizsgálatok közötti összehasonlítás alapján. Az átlagos Cmax érték 450 ng/ml volt, átlagosan 1,2 óra múlva mérve, a testsúly szerint normalizált teljes test clearance 30%-kal magasabb volt, az elminációs felezési idő pedig 24%-kal rövidebb volt a gyermekek esetében, mint a felnőtteknél. 6 évesnél fiatalabb gyermekgyógyászati betegeknél nem végeztek ilyen farmakokinetikai vizsgálatokat. Retrospektív populációs farmakokinetikai analízist végeztek 324 (181 1-5 éves gyermek, 18 6-11 éves gyermek és 124 18-55 éves felnőtt) vizsgálati alany részvételével, akik egyszeri vagy többszöri, 1,25 mg – 30 mg dózisú levocetirizint kaptak. Az analízisből származó adatok azt mutatták, hogy a napi egyszeri 1,25 mg-os dózis alkalmazása 6 hónapos és 5 éves kor közötti gyermekeknél hasonló plazmakoncentrációkat eredményez, mint a napi egyszeri 5 mg-os dózis felnőttek esetében.
Időskorúak
Korlátozott mértékben állnak rendelkezésre idős szermélyekre vonatkozó farmakokinetikai adatok. Naponta egyszeri 30 mg-os levocetirizin dózis 6 napon át ismételt orális alkalmazását követően a 9 idős (65-74 éves) vizsgálati alany teljes test clearance körülbelül 33%-kal alacsonyabb volt a fiatal felnőttek megfelelő értékéhez képest. Kimutatták, hogy a racém cetirizin diszpozíciója jobban függ a vesefunkciótól, mint az életkortól. Ez az eredmény a levocetirizinre is vonatkoztatható, mivel mint a levocetirizin, mind pedig a cetirizin döntően a vizelettel ürül. A levocetirizin dózisát tehát idős betegeknél a vesefunkció függvényében kell megállapítani.
Nem
77 beteg (40 férfi, 37 nő) farmakokinetikai eredményeit értékelték a nem esetleges hatása szempontjából. A felezési idő kissé rövidebb volt nőknél (7,08 ± 1,72 óra), mint férfiaknál (8,62 ± 1,84 óra); azonban a testtömeg szerint korrigált orális clearance nőknél (0,67 ± 0,16 ml/min/kg) hasonlónak bizonyult a férfiak értékéhez (0,59 ± 0,12 ml/min/kg). Normál vesefunkciójú férfiak és nők esetében tehát ugyanolyan napi dózisok és adagolási intervallumok alkalmazandók.
Rassz
A rassz hatását a levocetirizinre nem vizsgálták. Mivel a levocetirizin döntően a vesén keresztül választódik ki, és nincsenek lényeges fajtabeli különbségek a kreatinin clearance tekintetében, a levocetirizin farmakokinetikai jellemzői várhatóan nem különböznek az egyes fajták esetében. A racém cetirizin kinetikájában nem mutattak ki fajtával összefüggő különbségeket.
Májkárosodás
A levocetirizin farmakokinetikáját nem vizsgálták májkárosodásban szenvedő vizsgálati alanyok esetében. Krónikus májkárosodásban szenvedő betegeknél (hepatocellularis, cholestaticus és biliaris cirrhosis) egyszeri 10-20 mg dózisú racém cetirizin adásakor 50%-kal hosszabb volt a felezési idő és 40%-kal alacsonyabb volt a clearance, egészséges önkénteseknél megfelelő értékeihez viszonyítva.
Farmakokinetikai/farmakodinámiás összefüggés
A levocetrizin hisztamin-indukálta bőrreakciókra gyakorolt hatása nem függ a plazmakoncentrációtól.
5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei
A hagyományos – farmakológiai biztonságossági, ismételt dózistoxicitási, genotoxicitási, karcinogenitási, reprodukcióra-, és fejlődésre kifejtett toxicitási – vizsgálatokból származó nem klinikai jellegű adatok azt igazolták, hogy a készítmény emberen való alkalmazásakor különös veszély nem várható.
6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK
6.1 Segédanyagok felsorolása
Mag: vízmentes kolloid szilícium-dioxid, magnézium-sztearát, mikrokristályos cellulóz, laktóz‑monohidrát.
Bevonat: Opadry Y-1-7000 [makrogol 400, titán-dioxid (E 171), hipromellóz (E464)].
6.2 Inkompatibilitások
Nem értelmezhető.
6.3 Felhasználhatósági időtartam
4 év.
6.4 Különleges tárolási előírások
Ez a gyógyszer nem igényel különleges tárolást.
6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése
1 db, 2 db, 4 db, 5 db, 7 db, 10 db, 2x10 db, 10x10 db, 14 db, 15 db, 2
